Hogy miért győzött a terrorizmus? Mert az emberi lét egyik alap érzelmére épít a félelemre. Egy új fajta hadviselés kialakulásának vagyunk egy időben a tanúi és a szenvedő alanyai. Különböző terrorszervezetek egy ideológiai eszme árnyékában brutális és sokkoló támadásokat folytatnak a civil lakosság ellen, melyeket a hatóságok tehetetlenül szemlélnek és a világsajtó élő közvetítéssel, címlapon lehozva az egész társadalmat a konfliktus részesévé teszi.
A különböző terrorszervezetek mint pl. IRA, ETA, al-Káida, Boko Haram, Iszlám Állam elmossák a határokat a reguláris seregek és civilek között, úgymond a harcoló s nem harcoló felek között, ugyanis a támadásaik többsége a civil lakosságot veszik célba . Mindez nem más mint pszichológiai megfélemlítés.
Az Iszlám Állam több szempontból is kiemelkedik a többi terrorszervezet közül egyrészt a szervezettség, finanszírozás és propaganda terén. A modern kommunikációs eszközöket kihasználva a közösségi média segítségével képesek az ideológiájukra fogékony labilis személyeket megszólítani és "harcosaikká" tenni.
Mindezek mellett az is kezd tudatosulni az emberekben, hogy a hatóságok se tudnak lépést tartani a megnövekedett biztonsági kockázatokkal. Hiába növelik meg a titkosszolgálatok létszámát, büdzséjét képtelenség mindenkit kiszúrni aki hirtelen bekattant s terrortámadásra készül, főleg ha az ilyen jellegű szándékait megfelelően titkolja. Ezzel a terroristák el is érték a másik céljukat: megrendül az emberek bizalma a hatóságokban, akik kénytelenek még több embert toborozni és még több pénzt költeni a biztonsága. Igen ám, de nemzetgazdasági szempontból a védelembe befektetett pénz improduktív befektetésnek számít, mely nem térül meg s nem lehet visszaforgatni a gazdaságba, ezzel a terroristák újabb célja teljesül ugyanis gazdaságilag gyengíteni tudják a kiszemelt országokat. A gazdasági instabilitás növelését fokozzák a kiemelten turisztikai létesítmények környékén elkövetett támadások, melyeknek következménye a turisztikai bevételek csökkenése és természetesen a védelembe fektetett költségvetés növelése.
A gazdasági ínstabilizálás, a félelem növelése és a hatóságokba vetetett bizalom megrendülése mellett a terrortámadások másik eredménye az etnikumok közötti konfliktusok szítása, bizalom megrendülése a különböző társadalmi rétegek között. A többségi társadalom elveszíti a bizalmát a kisebbségekkel illetve a bevándorlókkal szemben, mely újabb konfliktusok kialakulásához vezet. Az eleve beilleszkedési nehézségekkel küzdő társadalmi rétegek beilleszkedését pedig a konfliktusok tovább nehezítik, melyek ezen személyek radikalizálódását segítik elő. Lényegében a terrorizmus újabb terrorizmust szül és a nyugati civilizáció még nem talált semmi hatékony megoldást a terrorizmus leküzdése érdekében.